2023-12-31
Amikor a szociális háló valóban megtart: interjú Batáné Győrffy Anikóval
november 27, 2025
A Várva Várt Alapítvány mindig elkötelezett volt abban, hogy a feladatain túl gondolkozzon olyan programok megvalósításában, ahol teret kap az innováció, olyan gyakorlatok felépítése, ami a legkorszerűbb, szakmailag megalapozott támogatást tudja nyújtani a krízisbe került anyák számára.
Ilyen közös munka eredménye, hogy a Várva Várt Alapítvány és a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ közös pályázaton indult. A „Puzzle Home -Biztonságos Otthon, Biztos Jövő- Komplex lakhatást támogató program gyermekes családok, szülők számára” projekt, a második helyezést érte el a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és partnerei szervezésében, a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok (LÖGY) program 2025 évi pályázatán, az „Önkormányzati Jó Gyakorlatok Innovációk” témakörben.
Az irányító Bizottság tagjai voltak:
- Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége,
- Magyar Faluszövetség
- Magyar Önkormányzatok Szövetsége
- Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium
- Országos Polgárőr Szövetség
- Homo Oecologicus Alapítvány
- Kisvárosok Szövetsége
- Nemzeti Művelődési Intézet
- Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja
A közös együttműködés apropója kapcsán készítettünk interjút, Batáné Győrffy Anikóval, a CSGYK intézményvezetőjével. Anikóval és a csapatával való munka során megtapasztaltuk, hogy milyen az amikor valóssággá válik a szociális háló együttműködése, amit a legnemesebb cél vezérel, elhárítani a krízishelyzetet úgy, hogy a család együtt marad, a gyermek a családjában tud tovább növekedni.
Miért tartod fontosnak az önkormányzati, állami és civil szféra együttműködését?
A siker kulcsa az együttműködés. A jelenlegi alapellátó rendszer – kapacitás-, humánerőforrás- és forráshiány miatt – gyakran nem képes kellően rugalmasan és gyorsan reagálni a kliensek élethelyzeteire. Az önkormányzati, állami és civil szféra partnersége nem versenyt, hanem kiegészítést jelent: mi szakmai hátteret biztosítunk, míg a civil szféra a rugalmasságot, társadalmi érzékenységet és plusz forrásokat hozza a közös munkába, kipótolva ezzel a rendszer hiányosságait.
Ez az együttműködés segíti, hogy ne egymás mellett, hanem együtt dolgozzunk, és valódi, fenntartható, reziliens megoldások szülessenek a helyi problémákra.
Intézményünk számára kiemelt cél, hogy a partnerségek révén erősítsük a „help to self” szemléletet – vagyis támogassuk az egyéneket és családokat abban, hogy saját belső erőforrásaikat mozgósítva tudjanak változtatni élethelyzetükön.
A SZGYK átfogó munkát végez a környéken. Bemutatnál ezekből olyat, ami számodra különösen fontos?
A Gyermekjóléti Központ szakmai munkájának legértékesebb elemei azok a plusz tevékenységek, amelyek túlmutatnak az alapfeladatokon és amelyekkel a családgondozás tanácsadás részét kiegészítjük a kliensek számára valós segítséget nyújtva a mindennapokban: az Élelmiszerbankon keresztül végzett napi szintű élelmiszermentésből származó élelmiszer-adományok osztása – ez napi szinten 45-50 főnek jelent élelmiszer csomagot. A raktári kiajánlásokból pedig évente több alkalommal 200-300 család is részesül adományban, amellyel az élelmiszer pazarlásra is igyekszünk felhívni a figyelmet edukatív jelleggel. A felzárkóztató tanulási program általános iskolás korú gyermekeknek jelent segítséget, a kiscsoportos fejlesztést 2019 óta Szigetváron, a Magtár épületében biztosítjuk változó gyermeklétszámmal 15-20 fő részére, valamint az otthont nyújtó Puzzle Home szolgáltatás, amit veletek működtetünk.
Kiemelten fontos számomra, hogy ne csupán tüneteket kezeljünk, hanem komplex, rendszerszintű megoldásokban gondolkodjunk. Munkánk célja, hogy a családok képesek legyenek megbirkózni a nehézségeikkel, és hosszú távon önállóan is fenntartsák a pozitív változást. Emellett a prevenciós szemlélet és a korai beavatkozás is a munkánk alapja.
Milyen szakmai fejlődést hozott a Várva Várt Alapítvány által felajánlott ház Nagydobszán?
A ház új dimenziót nyitott a szakmai munkában. A terepen dolgozó szakemberek számára ez egy új eszköz, amely sikerélményt és kiégésmegelőzést is jelent azon túl, hogy lakhatást is tudunk biztosítani a klienseink számára. Látni azt, hogy egy gyermek a családjával maradhat egy támogató, biztonságos környezeteben- ez hatalmas szakmai és emberi érték.
Ez a közeg erősíti a belső motivációt, és segít fenntartani a segítő hivatás iránti elkötelezettséget, ami a szociális munka egyik legfontosabb belső erőforrása.
Milyen családoknak tudtatok a házban lakhatást biztosítani?
Elsősorban olyan családoknak, akik krízishelyzetbe kerültek – elvesztették lakhatásukat, bántalmazó kapcsolatból menekültek, vagy gyermekük veszélyeztetettsége miatt azonnali támogatásra volt szükség. Egy alkalommal egy hajléktalan fiatalember átmeneti elhelyezését is meg tudtuk oldani rövid időre, ami szintén közös sikerünk volt.
A házban 6 hónapig, indokolt esetben további 3 hónapig biztosítunk lakhatást. Az egyik legfontosabb feltétel az aktív részvétel a gondozási folyamatban – vagyis a „help to self” elv megvalósítása a gyakorlatban. A cél az, hogy a családok a támogatás ideje alatt megtalálják és megerősítsék saját belső erőforrásaikat, és képesek legyenek önállóan továbblépni.
Miben látod az ott zajló munka sikerét?
Egyértelműen a közös felelősségvállalásban. Mind mi, mind a családok a lehetőségeinkhez mérten hozzáadjuk a saját részünket a cél eléréséhez. Ez egy folyamat, amelyben a változás fokozatosan épül fel – sok türelemmel, kitartással és hiteles jelenléttel.
A legnagyobb eredmény, amikor látjuk, hogy a családok kompetensé válnak saját életükben, képesek saját megküzdési stratégiákat kialakítani, és a segítséget nem külső megoldásként, hanem belső fejlődésként élik meg.
A projekttel pályázaton is részt vettetek. Mi motivált abban, hogy ezt a munkát bemutasd másoknak is?
Hiszünk abban, hogy a modell adaptálható más településeken is. A célunk nemcsak a program népszerűsítése, hanem a szakmai modellterjesztés és a rendszerbe való beágyazás volt.
Meg akartuk mutatni, hogy kis erőforrásból is lehet fenntartható, hatékony és emberközpontú programot létrehozni. A projekt nemcsak a családok életére gyakorol valós hatást, hanem motiválja a szakembereket, erősíti a hivatástudatukat és hozzájárul a helyi közösség szemlélet formálásához is.
Egyben fontos társadalmi üzenetet is közvetítünk: a települések önrendelkezése és befogadó szemlélete kulcsszerepet játszik abban, hogy elkerülhető legyen a „problémás” családok vagy akár roma közösségek megbélyegzése, elszigetelése.
Hogyan értékeled az elért eredményeket? Fontosnak tartod-e a munkatársak elismerését?
Az elért eredmények önmagukért beszélnek. De a valódi érték az emberekben rejlik – azokban az elhivatott szakemberekben, akik nap mint nap többet adnak annál, mint amit a munkaköri leírásuk megkövetel.
A pozitív visszajelzés számukra nemcsak elismerés, hanem belső motiváció, amely megerősíti az önazonosságukat és a segítő hivatásba vetett hitüket. A szakmai fejlődés és a támogató légkör -amit mind tőletek, a Várva Várt Alapítványtól, mind a fenntartónktól, Szigetvár Város Önkormányzatától megkapunk -pedig a minőségi szolgáltatás garanciája.
Milyen terveitek vannak a közeljövőben?
Célunk, hogy a Puzzle Home modellt más településeken is adaptálni tudjuk, miközben a családokat, saját munkánkat, magunkat is folyamatosan fejlesztjük. Tervezzük a tapasztalatok rendszerezett dokumentálását, szakmai képzések és workshopok szervezését, és a közösségi részvétel további erősítését. A jövőben nemcsak horizontálisan (további településeken), hanem vertikálisan, a helyi szolgáltatások elmélyítésével szeretnénk fejlődni. Célunk, hogy a beavatkozások a családok életében a lehető legkorábban történjenek, és minél több család részesülhessen időben nyújtott, hatékony támogatásban.
Interjút készítette: Danó Éva
Facebook
Twitter
LinkedIn
WhatsApp
Kategória
Kiemelt cikkek
2022-05-26
2022-02-25